Májusi reggelem

Májusi reggelem

Besurrant hozzám egy napsugár
ébredj már,
Kávém az asztalon
kezembe fogom,
végig sétálok a
kerti kis utakon
mosolygom.
Csenddel terített asztal ez,
minden virágot ismerek,
a madarak se félnek,
előlem el sem repülnek,
énekelnek.
Májusi reggelek,
ti színes szőttesek,a
fényáradat végtelen nyugalmat ad
maradjanak.
Harangszó,reggeli imára hívó,
majd újra végtelen a csend.
Bámulok,a földre,majd az
égre pillantok.
Összhangok.
Karmestert sehol sem látok,
mégis mily szépen irányított,
május reggeli muzsikát hallok.
A szívemben itt belül,most
minden hegedül
és megszépül.
A napsugár,ki ébresztett
már máshol jár,
várom,hogy reggelente
visszajárjon,
mert imádom.

Kondoros.2015.május.10

“Májusi reggelem” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Ica,most is csenddel van terítve,de szomorú csenddel.Egy rokon temettünk.Most megint járom majd a kis utakat.hogy emlékezzem.
    Milyen jó is még élünk.
    Köszönöm,hogy itt voltál.
    Rzsike

  2. Kedves Rzsike!

    Gratulálok a versedhez! Olyan békés, olyan megnyugtató ez a reggeled. Olyan jó volt olvasni, ott lenni a versedben ebben a szép ébredés utáni májusi napon!
    Szeretettel: Kata

Szólj hozzá!