Megállíthatatlan
Fut, rohan az idő,
mindent letipor:
talán nyugalmát keresi?
mi megbújt valahol…
Elbújt, elveszett,
talán csak nem leli,
pedig a csillagok
még ragyognak neki.
Hol utat mutatva,
hol felhők mögé bújva
járja a maga útját, vagy
szalad körbe-körbe.
-Hol van a megnyugvás?
kérdi esdeklőn, a
nyugalmat várván
lesi megváltóját …
De ha már megállna,
-a semmivé válna…
Jártó Róza
Kedves Mária!
Mint, gondolom oly sokunknak, az idő , mint életünk egyik meghatározó tényezője jelen van. Nálam is. Cammog, fut, ballag, megállt, vagy épp rohan? mikor minek érzem… .
Köszönöm, hogy felkerestél.
Szeretettel: Jártó Róza /mami/
Az a fránya idő olyan hamar eltelik, észre sem veszem már mozgalmas- rohanó életem. Nagyon jól megfogalmaztad a versben.
Kedves Brigitta!
Kedves PiaNista!
Való igaz az idő itt van az ember életében. Jómagam is több alkotásomban foglalkozom ezzel a témával, hisz mit is tagadjuk, ez a dolog az amiből a legkevesebb van egy embernek és az amit senki semmivel se tudd befolyásolni.
Szeretettel: /mami/
Nagy bajban lennénk, ha megállna az idô. Most kaptunk adóvisszatérítést s még nem értünk rá elkölteni. Na, persze ez csak vicc. Én is sokat foglalkozom az idô -vel.
Versedhez gratulálok:
PiaNista
Kedves Róza,
egyetérteve és magamban bólogatva,gratulálok szeretettel:
Brigitta
Drága Icukám! Drága Terikém!
Örülök, hogy olvastátok kis versemet ami bizony erről a fránya gyors-futó időről szól. Ugyan akkor igazából azt se szeretném, én se ha egyszer csak "megállna"! Legalábbis most még nem…
Szeretettel ölellek mindkettőtöket: Róza
Drága Róza!
Ilyen az idő, járja a maga útját. 🙂
Szeretettel gratulálok elmélkedésedhez: Ica
Kedves Rózsa!
Érdekes gondolatokat tartalmaz a versed.
Egy nóta jutott róla eszembe.
" Rohan az idő…megállítanám, de nem lehet…mert az idő könyörtelen!!!"
Szeretettel:K.Teri