Őszi emlék

Összes megtekintés: 500 

Őszi emlék

Ha már a kisfecskék is elrepültek Délre,
Didergő cinke kuporog a fán,
Deres csillogással köszönt majd az este,
Szomorú szívvel gondolok Rád.

Mentünk szép tavaszban, egymás kezét fogva,
Hűséget esküdtünk örök életen át,
Őriztük egymást gondos szeretettel,
Láttunk mindenféle földi csodát.

Sírtunk, nevettünk, éheztünk, fáztunk,
Szívünk tüze új erőt adott,
tettük dolgunkat, cipeltük a terhet,
Mit a sorunk ránk aggatott.

Most reményt szór Ránk a nyári napsugár,
Csendes tisztelettel köszönjük jóságát,
Fogod kezem, s nézzük a távoli nagy hegy,
lilás tündöklésben zengő méltóságát.

De felsajdul szívemben egy néma gyötrelem,
Oly röpke pillanat, s elszalad a nyár,
Ha már a kisfecskék is Délre elrepülnek,
Szomorú szívvel gondolok Rád.

Balatonvilágos, 2008. ápr. 24.

“Őszi emlék” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Erzsike!
    Szívesen olvastam őszi hangulatú versedet. Szépen keretbe foglaltad az emlékeidet, életérzésedet. A 4 évszakból hármat is beleszőttél, így nem egyszerű hangulatfestő verset írtál, hanem időben kitágított életképet.
    Szép.
    Hespera

  2. Kedves Terike és Rzsike!

    Köszönöm, hogy olvastátok versemet és örülök, hogy visszajeleztetek, és tetszett.
    Szeretettel: Erzsi

  3. Drága Erzsi!

    De felsajdul szívemben egy néma gyötrelem,
    Oly röpke pillanat, s elszalad a nyár,
    Ha már a kisfecskék is Délre elrepülnek,
    Szomorú szívvel gondolok Rád.

    Ez a legszebb,de az egészet is bemásolhattam volna. 🙂

Szólj hozzá!