Egyszer véget ér

Egyszer véget ér

Egyszer véget ér az út,
nincs erő, mi visszahúz.
Elemésztik az évek,
idő bugyrai mélyek.

Amíg ép a láb, a kéz,
legyen az akarat kész,
a jó döntést meghozni,
hit vitorlát felvonni!

Többé nincs mitől félni,
könnyű lesz célba érni.
Csendes vízen evezve,
vár a túlpart fövenye.

(2014-10-02)

“Egyszer véget ér” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Kedves Hespera!
    Köszönöm, hogy olvastad soraimat, örülök, hogy tanulságosnak találtad.
    Üdvözlettel: Rózsa

  2. Kedves Terike!
    Köszönöm kedves hozzászólásodat.
    Szeretettel: Rózsa

  3. Drága Katalin!
    Köszönöm, hogy olvastad és tetszett a versem.
    Szeretettel: Rózsa

  4. Kedves Ica!
    Köszönöm, hogy olvastad, örülök, hogy tetszett a versem.
    Szeretettel: Rózsa

  5. Kedves Veronika!
    Köszönöm egyetértő véleményedet és gratulációdat.
    Szeretettel: Rózsa

  6. Kedves Lexirózsa! Köszönöm egyetértésedet s hogy olvastál. Szeretettel: Rózsa(l)

  7. Kedves Viola !
    Köszönöm, hogy olvastad, örülök, hogy jó hatással volt Rád versem.
    Szeretettel: Rózsa(f)

  8. Kedves Rózsa!
    Versedet szívesen olvastam.
    Gondolataid tanulságosak.
    "Amíg ép a láb, a kéz,
    legyen az akarat kész,
    a jó döntést meghozni,
    hit vitorlát felvonni!"
    Üdvözlettel:
    Hespera

  9. Kedves Rózsa!
    Tetszik a versed "mondandója"!
    Igen addig nincs nagy baj,ameddig ép a kezünk, a lábunk és
    kész az akaratunk a tettre.
    Hozunk jó döntéseket és végrehajtjuk.
    Hinni is kell magunkba.
    Szeretettel kívánok ilyen "célbaérést"!
    Kövesdi Teri

  10. Így van kedves Rózsa! Megnyugvással olvastam.
    Szeretettel: Viola (f)

Szólj hozzá!