Merengés

MERENGÉS

Most itt vagyok
öregen és árván
Felém nyújtod
reszkető kezed
Ölelnélek, de
gyengeséged látván
Csak zokogok,
és kétkedek
Hogy tudnálak-e ma is
úgy szeretni?
Vagy még forróbban,
mint egykoron
Jó lenne újból
együtt nevetni!
De, sikerülhet-e
nem tudom…
Bennem gátat vert
a múltbéli fájdalom.

Eger,2014-09-11.

“Merengés” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!