Hol dereng

Hol dereng

Ősz van már, a fény halovány,
s hallgatag már a csalogány.
Alkonyon még tücsök zendül,
dallamára szellő rezdül.

Izzó arany a hold gömbje,
sugarat szór le a földre.
Árnyait az est vetíti,
ében leplét ég teríti.

Csillagszemek gyúlnak rajta,
sejtelmes a távol arca.
Véges simul végtelenbe,
hol dereng az Éden kertje.

Szférák mollja éjre hangol,
álomittas szív barangol.
Csodavilág kaput tárja,
beteljesül minden vágya.

(2014-10-21)

“Hol dereng” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Kedves Gabi!
    Köszönöm kedves véleményedet és gratulációdat.
    Szeretettel: Rózsa

  2. Kedves Viola!
    Köszönöm, hogy itt jártál, örülök, hogy jól érezted Magad.
    Szeretettel: Rózsa(l)

  3. Kedves Rózsa!

    Nagyon szép képekkel festetted le nekünk az őszt.
    Kedvenc sorom: "Szférák mollja éjre hangol".

    Szeretettel gratulálok. Gabi

  4. Kedves Rózsa!
    Elandalogtam szép verseden. Jó itt lenni Veled.
    Szeretettel: Viola (l)

  5. Kedves Éva!
    Köszönöm kedves véleményedet, javaslatodat köszönettel elfogadom, nálam javítom.
    Ölellek szeretettel: Rózsa:)

  6. Szép dolgokról írtál nagyon szépen, kedves Rózsám. 🙂 Ritmus, rím és miegyebek is csodás rendben. Öröm volt Nálad lenni. (Az első két sorból az egyik "már"-t kivenném, mással pótolva: Pl. Ősz köszön, a fény halovány,) Szeretettel. Éva

  7. Kedves Terike!
    Kedves szavaidat nagyon köszönöm, Örülök, hogy Neked és Kislányodnak is tetszik a versem.
    Szeretettel: Rózsa

  8. Kedves Rózsa!
    Nagyon tetszik minden gondolatod. Ezt többször is el fogom olvasni!
    Szeretettel:Kövesdi Teri
    A kislányomnak is nagyon tetszik.
    Szeretettel:Kövesdi Teri

Szólj hozzá!