Emlék hullámok
Dallama belecsicsereg a gazdátlan,
időntúli csendbe. Formátlanul
fonódva, az idegent
is átölelve.
Megrajzolt, egyszerű vonásai
finoman tekeregnek. Hullámai
óvatos érintéssel
érkeznek.
Lassan hallani lehet őket,
akik elfeledve, régen
odavesztek.
Bátortalan, tarka színek, az újból
emlékezés miatt, itt – ott ismét
megjelennek.
Előbújik az, amit kellemes látni
a szemnek, és boldogság hallani a
fülnek. Maguk körül, unhatatlan teret
teremtenek.
Egyszerű vonások, amik finoman tekeregnek. Örömmel tölt el, hogy tetszik versem!
Minden jót kívánok!
Üdv.: Malvin 🙂
Igen. Az emlékek szelektívek.
Viszont a versedhez gratulálok!
Üdv: Péter