(Dániel 12, 1c-4)
Véget ér majd nyomor és szenvedés,
ama napra legyen a lelked kész!
Váratlan jön el, miként a tolvaj,
gondoskodj, ki ne fogyjon az olaj!
Mestered nyomán járjad utadat,
szívedben tápláld a fénysugarat!
Hogy nevedet a könyvbe felírják,
találtasson meg benne, ha nyitják.
Felkelnek akkor porból a holtak,
az igazak, mint csillag ragyognak.
Gonoszok sorsa lesz a gyalázat,
gyötrődnek örök tűznek tavában.
(2014-11-24)
Kedves Hespera!
Köszönöm, hogy olvastad versemet, örülök, hogy tetszett és az adventhez illőnek találod.
Az utolsó sort átgondolom.
Szeretettel: Rózsa
Kedves Rózsa!
Szívesen olvastam versedet.
Szép, egyenletes ritmusú, kiegyensúlyozott, világos tartalom.
Tetszik.
Talán csak az utolsó sort érzem a rím miatt kevésbé találónak.
Örültem, hogy versed témája kapcsolódik az adventhez, a készülethez, éberséghez.
Köszönettel:
Hespera
Kedves Péter!
Köszönöm az olvasást és egyetértést.
Üdv:
Rózsa
Úgy legyen! Ámen.
Üdv:
Péter
Kedves Veronika!
Köszönöm, örülök, hogy tetszik.
Szeretettel: Rózsa(l)
Kedves Ica!
Köszönöm, igyekszem.
Szeretettel: Rózsa(l)
Hittel teli ajánlásodat kedves Rózsika szeretettel(l) olvastam: Ica