Szakadékban

Szakadékban

„Segítség!”
Senki nem hallja,
a hang visszafordul,
vár, s azon gondolkozik:
mit vihet magával.
Kötelet!
„Adjatok, várni nem lehet”.
Sír, üvölt a szakadék:
„a haldoklót ki menti meg?”
Felrémlik előtte,
hogy hozzá szól az út,
kétségbeesve kérleli:
forduljon meg!
Innen kimarad…
Azt sem tudja magáról:
utoljára mit evett.
Jóízű a levegő,
van belőle elég,
de orvosságnak kevés.
„Jöjjetek!”
Rémület kínozza,
mikor érkezik a hang,
már csak a halottat találja.

“Szakadékban” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Péter kedves,sértődésről szó sincs, csak a szó ismeretlen volt számomra,s azért kérdeztem rá.Az "a fura" azt jelenti,hogy "lopni",s én ezzel társítottam . De most már,hogy elárultad:a szó az "oratórium" mintájára született,értékes dicséretnek fogadom el.

    A barátságod pedig kitüntetés számomra.Köszönöm.

    És akkor én is barátsággal köszöntelek:

    János

  2. Kedves János!

    Az oratóriumból faragtam a furatóriumot, minden bántó szándék nélkül.
    Kérdezz mielőtt megsértődsz!

    Barátsággal: Péter

  3. Kedves Morgen, az a"Furatórium" valami lopkodást jelent,
    vagy mi az ördögöt. Olvassa még párszor,s hátha túljut a "Furatórim"-on.

    Felfedező jókedvet kívánok:
    kisjankó

  4. Nem,Zsermen testvér, annál sokkal egyszerűbb.
    Jól lehet követni,hogy mikor ki beszél,mit mond,
    s így még a mondanivaló is kihámozható.

    Köszöntelek:
    János

  5. 'Furatórium. … de valami megfogott benne, mert háromszor is elolvastam!

    Üdv: Péter

  6. Köszönöm,kedves Ica,az elismeréseid,
    s a gratulációid újabb lendületet adnak nekem.

    Köszönöm szépen.

    Üdv.János

Szólj hozzá!