Unokánk ébredése a járókában…

Unokánk ébredése a járókában…

„PAPI!…..PAPIM!…..PAPILIM!”
Így kiabált a Kriszti, hozzátette: „JÖVÖK MÁL\'”
aztán várt a csöpp kis lány.
Gyenge pontunk kiszúrta ..kedvességét fokozta.
Olvadt szívünk, futott lábunk…!
Tovább egy percet sem vártunk.
Ölbevettük, átöleltük,utána már le sem tettük.
Játszottunk és szerettünk..jó nagyokat nevettünk.
Bár az idő gyorsan szaladt..
Kedvességed az megmaradt.

“Unokánk ébredése a járókában…” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Péter,Veronika,Rózsa, Vali,Oroszláno8,Viola!
    Kedvesek Vagytok!
    Köszönöm,hogy meglátogattatok1
    Sok szeretettel:K.Teri

  2. Kedves Terike!
    Nagyon édes lehet pici unokád, és e csodás pillanatok mindig megmaradnak szívünkben.
    Szeretettel gratulálok: Erzsi

  3. Kedves Terike!
    Öröm olvasni élménydús soraidat.
    Szeretettel gratulálok! Rózsa(f)

  4. Terikém !

    Édes kis versed kedves emlék Krisztikéről.

    Úgy tudom ma már felnőtt nő.(vagy tévedek?)
    Rettentő aranyos képi megjelenítéssel írod le a szíved örömét.

    Szeretettel ölellek:Vali

  5. Kedves Terézke!
    Nagyon aranyos a versed. Szinte látom magam előtt a történést.
    Szeretettel: Viola(f)

Szólj hozzá!