“Esti homályban” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Drága Rózsa !

    Szívszorító versed egy segélykiáltás.
    Sok gyerek vár az anyai ölelésre….árván, elhagyottan.
    Már születéskor eldől a sorsuk.
    Szomorú valóság.
    Gyakran a szegénység kényszere szüli.
    Mindnyájunk tragédiája,hogy itt tart a világ.
    Mivé lesz így az ember….?

    Szeretettel ölellek:Vali m.

  2. Kedves Viola!
    Bizony ez így igaz, köszönöm, hogy olvastál.
    Szeretettel: Rózsa(f)

  3. Kedves Rózsa!
    Szomorú, megható vers. Az egyedüllét, az árvaság borzasztó, akár fiatal, akár öreg.
    Szeretettel: Viola (f)

  4. Kedves Ica!
    Köszönöm, hogy olvastad és megérintett versem.
    Szeretettel: Rózsa

  5. Megható a versed kedves Rózsika.
    Szeretettel olvastam, bár ne kellene ilyet látni, ilyen borzalmakról írni.
    Üdvüzlettel: Ica

  6. Kedves Terike!
    Köszönöm kedves véleményedet, bizony szomorú, hogy látni ilyent.
    Szeretettel: Rózsa

  7. Kedves Rózsa!
    Gyönyörű a versed és sajnos látni ilyet.Megszakad az ember szíve."Anya..hol vagy?"
    Jön a Karácsony……még jobban fáj a szív.
    Szeretettel:K.Teri

Szólj hozzá!