Betonfalban zúg, zuhog
a zajos világ.
Zárt ajtók, ablakok mögött
sorstragédiák.
Sajgó égen a villám
pengeti ostorát.
Begyürüzött a félelem.
Az ablakban rongy,
levegőben szmog,
porban a gyom virít.
Zárt ajtók mögött panasz nyög.
A fájdalom mindig köröz,
hogy a szív meghasadjon
ott benn, a boncasztalon.
“Zárt ajtók mögött” bejegyzéshez 9 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Kedves Évi (bogyi)
Köszönöm kedves soraidat.(l)
Öleléssel: Ica
Drága Ica!
Gyönyörű,fájdalmas versed,mint egy segélykiáltás!
Szívből gratulálok neked! Éva(l)
Köszönöm kedves Fufenka, hogy egyet értünk, hogy olyan a világ, amilyen.
És ez nagyon szomorú.
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Kedves Ilona! Ez most nagyon megérintett, a rideg és személytelen világban "egy gyom virít" ez mindent kifejez. Köszönettel: Fufenka
Köszönöm Rózsikám, hogy érzed a versem gondolatát.
Szeretettel : Ica
Drága Vali-mami!
" Hol marad….hol késik a fény….a szeretet ?"
Köszönöm, hogy ezzel reagáltál a versemre! (l) Ica
Kedves Zsermen!
Nagyon sokáig mondhatni, hogy a szívem boncasztalán feküdt a téma.
Megkértek, hogy egy beteg munkatársunkat (akit személyesen nem ismertem)
látogassuk meg. Megrendített a haldokló ismeretlen és a környezete. Évekig
aggódva figyeltem mi Történhet a zárt ajtók mögött? Mennyi hasonló történet,
ahol így mennek el az emberek.
Köszönöm a figyelmed, aminek mindig örülök: Ica
Kedves Ica!
Súlyos gondolatok bontakoznak versedben.
Szeretettel gratulálok! Rózsa
Drága Ilona !
Ebben a néhány sorban ezernyi élet sűrűsödik….a maga hétköznapi drámájával.
A sorokban visszaköszön mindenki Golgotája.
Olyan a versed, mint egy világba kiáltott figyelmeztetés.
Emberek….nem ennyi jár nekünk !!!
….mert az élet rövid….a boncasztal pedig" jéghideg".
Hol marad….hol késik a fény….a szeretet ?
Gratulálok e szívből fakadó sorokhoz !
Szeretettel ölellek:Vali m.