Éjféli mise

Éjféli mise

imádságomból megbékélve kilép
a torz árnyék a kivirult pillanat
semmi egyéb vagyok törött cserép
hallom amint spirálban hullok
harangok hangjában kapaszkodom
hintázik vele a szél az a merész
csak a sötét csak egy durva kötél
mit marokra fog a szenvedély

“Éjféli mise” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Szenved [quote][u]"szenvedély"[/u][/quote] szenvedtél.
    Elidőztem e versnél.

    Békés Karácsonyt! 🙂 Janna

  2. Kedves Ica!
    Meglepetten olvastam versedet.
    Ez egy nagyon személyes, bensőséges éjféli mise, fájdalmas és vigasztalásért kiáltó.
    Szeretettel olvastam.
    Hespera

  3. Kedves Zsermen!
    Így az év végi ünnepek táján az ember egy kis összegzést csinál.
    Röviden, már megbékéltem a sorsommal.
    Úgy érzem, hogy a tűz, a szenvedély ha elhagy
    nem vagyok más, mint törött cserép. A fentiek miatt választottam a címet.
    Köszönöm, hogy olvasol, és a véleményedet.
    Szeretettel üdvözöllek: Ica

  4. Kedves Éva!
    Miért haragudnék? Sehol nincs a versemben központozás. Azért, mert annyira összefonódnak a gondolatok egymással, nem akartam megállítani a központozással.
    Köszönöm, hogy itt jártál.(l)
    Üdvözlettel: Ica

  5. Drága Rózsika!
    Köszönöm , hogy megérezted a versemben a fájdalom hangját.
    Köszönöm a gratulációdat szeretettel: Ica

  6. Versed nagyon tetszett, de nekem néhol hiányzott a központozás, ne haragudj. 🙂 Szeretettel. Éva

  7. Kedves Ica!
    Fájdalmasan szép versedet szeretettel olvastam.
    Gratulálok! Ölellek: Rózsa(l)

  8. Kedves Ilonka!
    Nagyon szép versedet szeretettel olvastam. Erzsi

  9. Drága Ica!
    Nagyon szép,fájdalmas sorok,gratulálok!Éva(f)

  10. Drága Ica !
    A megvigasztalhatatlanság mélységes fájdalmát engedted szabadjára mely folyamként
    árad. A versnek nincs kezdete és nincs vége, hanem folyamatos, úgy mint a fájdalom.
    Az idő talán enyhíti majd.
    Szeretettel, Zsófi.

Szólj hozzá!