Ne higgy a látszatnak

Ne higgy a látszatnak

Szélben rezdül január,
ragyog egén napsugár.
Foltos, rongyos ruhája,
itt-ott havas lankája.

Kékje néha elborul,
szürke felhő átvonul.
Hullat néhány csillogó
pelyhet, ami olvadó.

Ám ne higgy a látszatnak,
cseppek jégbe záratnak.
Fagyba dermed az este,
holdfényt ölt fel reszketve.

(2015-01-03)

“Ne higgy a látszatnak” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. Kedves Viola!
    Örülök látogatásodnak, (l)köszönöm kedves véleményedet.
    Szeretettel: Rózsa(f)

  2. Kedves Rózsa!
    Elbűvöltél gyönyörű verseddel.
    Szeretettel olvastam: Viola (f)

  3. Keddves Zsermen!

    Köszönöm látogatásodat, kedves véleményedet, gratulációdat és örülök az osztályzatnak.

    Szeretettel: Rózsa:)

  4. Kedves Hespera!
    Köszönöm, hogy olvastad versemet, örülök, hogy tetszettek gondolataim.
    Szeretettel: Rózsa

  5. Kedves Rzsike!
    Köszönöm kedves véleményedet.
    Szeretettel: Rózsa:)

  6. Kedves Barnabás!
    Köszönöm szeretettel gratulációdat, én sem nagyon kedvelem a telet, de tud nagyon szép is lenni.
    Üdvözlettel: Rózsa:)

  7. Szép gondolatokat és évszakot megjelenítő versedet szeretettel olvastam.
    Hespera

  8. Szép téli képek, hasonló hangulatban…gratulálok Rózsa szeretettel, bár én személy szerint ki nem álhatom a telet:))))Üdvözöllek:B:)

Szólj hozzá!