A jó igéje

Összes megtekintés: 935 

A jó igéje

Fakó tekintetekben fényt kereső csend,
a szürke égről szétrágott gondok lógnak.
Ima nélkül bennünk ezer harang eseng,
rongyossá lett immár inge a zok-szónak.

Feszes húron megárvult hangok pihegnek,
erekben a dallam fohásztalan lüktet.
Bár lelkünk mindennap új regényt kezdene,
a mindent tudás-kór elérte mindünket…

…kitárult a világ s bezártak a szívek,
a szó mondva s mondatlan is, mint a savak…
Hitelünk van sok, de nincsen az a hírnek,
és falánk piócák belőlünk jól laknak.

S amikor végre pár emlékező ember,
hibáztatás nélkül az-okra rámutat,
felhördülünk, ilyet mondani miként mer,
s a tömegbe újra sértődés vág utat.

De ha lelkemben reménytől forr a dal-Om,
s ott fenn gondok helyett hálaimák lógnak,
nélkülözött szó lesz majd a forradalom,
és újra igaz lesz igéje a jónak.

Szála Gabriella

“A jó igéje” bejegyzéshez 15 hozzászólás

  1. Drága Zsófi!

    Örülök, hogy "találkozunk", ha csak a gondolat erejével, az is milyen jó érzés.
    Köszönöm a méltatást! Próbálok jó tanuló lenni, de sokszor csak elméletben megy. Minden tettünk egy vizsga, és egyben minta másoknak, de hiszem, hogy soha sincs késő és mindent jóvá lehet tenni.

    További szépeket! Gabi

  2. Kedves Brigitta!

    Tőled is elnézést kérek a "késésért".
    Igen, e köré a gondolat köré lehet a többi felvetést csoportosítani, hiszen a bezártság a haladást, az életörömöt is gátolja.

    Köszönöm a figyelmet, további szép napot! Gabi

  3. Drága Gabi !
    Nagyon örülök, hogy a " tudás-kór "-t említed, mint egy tudósítást olvastam versedet. Nem személyhez kötötten, de érződik belőle a személyed, a látásmódod a világról, ez a Te magabiztosságod.Elmondhatod magadról, hogy " Vagyok " mert a vagyok-nak nagy ereje van, s te ezt most is bebizonyítottad.
    Nagyon nagy tisztelőd vagyok még mindig és szeretem a verseidet, szeretem ahogyan írsz, ami igenis tudás alapon jön létre. Szeretettel gratulálok, Zsófia.

  4. "…kitârult a világ, s bezárultak a szívek", szerintem ez a központi gondolat.
    A többi következik belôle. Most, hogy mekyik volt elôbb, a tyúk, vagy a tojás, ezen lehet morfondírozni. S persze, " ima nélkül" hiába esengnek a harangok…
    Gondolatébresztô sorok, kedves Gbriella.
    Vajon csak ez marad, a gondolat költögetése?
    Üdvözlettel,
    Brigitta

  5. Gabi remek versedben minden benne foglaltatik.

    "..kitárult a világ s bezártak a szívek,
    a szó mondva s mondatlan is, mint a savak…
    Hitelünk van sok, de nincsen az a hírnek,
    és falánk piócák belőlünk jól laknak. "

    Gratulálok:Rzsike

  6. Kedves Jégmadár!

    A dal: Om. Az "om" egy szent, teremtő mag-szó. /Az Om mani padme hum-ból /
    Múltban turkálás helyett és másra mutogatás helyett a teremtésre kell koncentrálni, mindenkinek a saját fészkében. Ezért van az utolsó versszakban egyes szám első személy, bár a probléma sokakat érint. Addig nem lehet világot megmenteni, amíg az ember maga körül nem hoz rendet. A teremtést a saját /d/alommal kell kezdeni. 🙂 Szerintem. 🙂

    Köszönettel és szeretettel. Gabi

  7. A reménytől forr a dal-Od! remek – gratulálok. Az ok-okozati összefüggések kimondása vagy keresése nem jó ige a mai világban.

  8. Kedves Kitti! és Marcsi

    Köszönöm a figyelmeteket. Van aki szerint kicsit szomorú a vers, de ez van a világban. Erre szerettem volna rámutatni.

    Szeretettel. Gabi

Szólj hozzá!