Emlékcserepek

Összes megtekintés: 440 

Emlékcserepek

A Föld dübörög még, hisz nagy volt a súlya
mit ezred év alatt a karmád rád rakott,
kiáltásod halljuk, s nem csitult azóta,
az írás szelet vetett, s vihart aratott.

Nem tudjuk miről szól a Hajnalvárásod,
s peremkerületen tévelygő életed,
azt igen, hogy most is szenvedjük hiányod,
bár átkoztad a földet ami éltetett…

Mert mindig az megy el, ki mindig hiányzik majd,
hiába az Óda, s az ezer jó szonett,
csak annyit tanultunk tőled – bármi rongyba\’
élsz is szegény ember csak emeld föl fejed!

“Emlékcserepek” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. csak annyit tanultunk tőled – bármi rongyba'
    élsz is szegény ember csak emeld föl fejed!

    Követendő gondolat.Remek zárása a versednek,végül is összeállt eggyé az "emlékekből maradt cserépdarabok halmaza"…Madách is megmondta az Ember tragédiájában:"mondottam ember;küzdj, és bízva bízzál…"Gratulálok versedhez.Üdvözöllek:B:)

Szólj hozzá!