Kalandozás
Tékozló bolygók világító
fényében araszol a hold.
Alkonyi széltől nyirkosan
didergek a perzselő hidegben.
Felkérhet táncra egy vadidegen
rongyos képzelet, lágyan suhanva
mindenre készen állok!
Nincsen zsabó páncélingemen,
dekoltázs, ékszerek.
Képzelet ölében szeretkezem,
mint hullócsillag sötét éjjelen.
Ártatlan kacaj, aprópénz cseng.
Darabokra esik szét
a cél. kalandozásaim végett.
Kedves Barna!
🙂 …olvastam az interjúdat! (f)
Tényleg? Megtisztelsz, ha így gondolod. Remek a versed, még mindig:)
Kedves Miklós!
Megtisztelő a gratulációd. Köszönöm.
Éreztem én is, hogy ez a része a versnek jól sikerült.:)
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Kedves Barna!
Jó lesz. Köszi.:)
"Nincsen zsabó páncélingemen,
dekoltázs, ékszerek.
Képzelet ölében szeretkezem,
mint hullócsillag sötét éjjelen."
—
No! Ezzel sikerült megnyerjél magadnak!
Szívből gratulálok! (l)
/ Miklós /
…kalandozás,és végzet…
Köszönöm a részletes elemzésedet kedves Zsermen!
Még mindig nem találtam megfelelő befejező sort. (az zavaró)
Darabokra esik szét a cél
zajtalan éjjel a sötétben,
míg kalandozom a vágyak
varázsköpönyegén…………majd dolgozom rajta. :), ha visszajön az ihlet. 😮
Üdvözlettel: Ica