Forrong a Föld

Forrong a Föld

Forrong a Föld alul, felül,
Haraggal és kegyetlenül,
Nem kímélve itt lakókat,
Se jókat, se a rosszakat!

Viharai gyülemlenek,
Tengerei kiöntenek,
Hegyek gyomra tüzet lövell,
Nagy áldozatot követel.

Hatalmas erő mozgatja,
Egyensúlyból kiborítja,
Emberáradat menekül,
Partot ér, vagy elszenderül!

Nincs helye földön lakónak,
Száma sincs a nagy káosznak,
Odahagyják mindenüket,
A Halállal szembesülnek!

Hajléktalan kitaszított,
Ész nélküli ügyefogyott,
Szabadon járó bitangok!
Kábítószeres gyilkosok!

Életünk egyre nehezebb,
Bizonytalan remény messzebb,
Földünkön csak rosszabb jöhet!
Tartsunk ki, ameddig lehet!

Kérjük Isten segítségét,
Életünk menekítését,
Fogadjunk szót az Írásnak,
Záloga, a boldogságnak!

Budapest, 2015. február 25.

“Forrong a Föld” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. "Kérjük Isten segítségét,
    Életünk menekítését,
    Fogadjunk szót az Írásnak,
    Záloga, a boldogságnak!"

    Bár mindenki így gondolná és komolyan venné.
    Szeretettel gratulálok! Rózsa(f)

  2. Drága Violám!

    Lehet, hogy rajtunk már a Jó Isten sem tud segíteni.:(
    De még változtathatnánk, csak akarni kellene…

    Bölcs vers ez is, nagy szeretettel olvastam. Ölellek: BogIcu

  3. Kedves Viola!
    Szeretettel olvastam versedet, igaz soraidat, a fájdalomról, szegénységről , háborúkról, embertelenségtől. Az utolsó versszakot jól fejembe vésem! Nem tudom, van-e még remény?
    Kérlek, vigyázz Magadra Nagyon! Sok szeretettel gondolok Rád:Erzsi

Szólj hozzá!