Természet ébredés
Szellő lánya hívogat,
bíbor szín a pirkadat.
Fű, fa, virág alszik még,
harmat hullik szerte szét.
Csillag őrzi álmodat,
holdfénysugár árnyat ad.
Búvóhelyed rejtekén,
sejlik halvány kósza fény.
Üde tavasz rád nevet,
nyár öleli kertedet.
Érlel magot, dús kalászt,
frigyre fakaszt erdő nászt.
Nap gyermeke simogat,
ébredj, felhőtakaród alatt.
Patak zúgja lágy zenéd,
örömtáncot lejt a lét.
Kedves Erzsikém, Barnaby, Zsermen!
Köszönöm, hogy olvastatok és tetszett a versikém. Remélem hamarosan meghozza a Tavaszt!
Üdv.
Marika
Kedves Marika!
Zengő énekedet szeretettel olvastam. Pici unokádnak is bizonyára tetszeni fog, e dallamos vidám vers. Szép napokat kívánok: Erzsi
Szép vers, bár előre szaladtál a tavaszból a nyárba egyszer…gratulálok tavaszköszöntődhöz.Üdvözöllek:B:)