Bűntelen
Régi tájon járok,
senkit nem találok,
ki múltam ismeri,
nekem tud mesélni.
Mit mondana rólam,
milyen volt a múltam?-
szembenézek vele,
nem félek én tőle.
Mindig tiszta voltam,
óvakodni tudtam
a csábításoktól,
láttam, ha nekem szól.
Nem is próbálkoztak,
egyenesnek tudtak,
nekik nem kellettem,
nem volt jó egy ilyen,
ki a munkájával,
nem szolgálatával
szerzi meg kenyerét,
és hitet nem cserélt.
Csak magamban bíztam,
egyedül maradtam,
közösségem nem volt,
nem esett rajtam folt.
Meg tudtam maradni,
bűntelenül élni,
ma is tud szolgálni,
nem kell lecserélni.
Kedves János !
Versed ismét igazolt Téged.
Önképedet az a tiszta és őszinte gondolat hordozza,miként írod is….-"ki munkával szerzi meg kenyerét….azon bizony nem esik folt".
Van igazolható indokod….és JOGOD egyenes gerinccel élni.
Leginkább az ilyen emberekkel szeretek kezet fogni "barátként".
Üdvözlettel:Vali m.
Tiszta érzések, tiszta gondolatok, egy tiszta, őszinte versben. Embernek maradni az embertelenségben…ez a mai kor kihívása, próbatétele számunkra.Gratulálok versedhez.Baráti üdvözlettel:B