Tövisek

Összes megtekintés: 1,145 

Tövisek

Kívül “álarc”, belül fékek,
mégis köszönöm, hogy élek.
Kívül mosoly, tarthatatlan,
sejtjeimben düh s lárma van.

Tegnap voltam ma még alig,
térden csúszok most a falig.
Lábam kékül az ég helyett.
Köduszályok kíméljetek!

Élet sejlik az álmomban,
bár a lelkem belerokkan.
Ezredszer állok fel, hidd el,
talpam tele tövisekkel…

2015. március 4

“Tövisek” bejegyzéshez 16 hozzászólás

  1. Drága Gabriella !

    Versed belső harcaidról mesél.
    Eletutunkon sokszor járunk "tűztáncot".
    ….de azzal az optimizmussal lépünk tovább "ezredszer" is,hogy hiszünk a változásban.
    Az emberi lélek szívós anyagból van gyúrva.
    Megkapjuk a"leckét"….és jól kell "vizsgázni."
    Tetszik nagyon,ahogyan írsz.

    Ölellek:Vali m.

  2. Kedves Gabi !
    Írhatnám azt is amit a 'Vonat sínek"-nél írtam, de ott már leírtam. Már sokat gondolkodtam
    miért van az, hogy mindenünkből kettő van ? Ebben az esetben , ha töviseket " kap" az egyik
    talpunk a másikkal még sántikálva biceghetünk amíg a szúrt sebünk begyógyul.

    Szeretettel gratulálok, Zsófi

  3. Kedves Rozálka, Zsermen, András!

    Csak a végletek "szólítanak" meg, és vannak verseim a hétköznapokról is, de nem hiszem, hogy szívesen látnám itt azokat. Tudom, ami ellen tiltakozunk azt bevonzzuk, és bár ez a vers ma nem rólam szól, mégis azt hiszem minden embernek vannak olyan pillanatai amikor így érez. 🙂

    Szeretettel és köszönettel Felétek! Gabi

  4. Kedves Gabi!
    Gratulálok neked..ez a versike is azt bizonygatja , a kevés néha több..sokkal több.
    SOKAT MOND EZ A VERS!
    Szeretettel:Rozálka

  5. Kedves Barna!

    Igazad van, hasonló szépeket! 🙂

    Kedves Viola!

    Tüskéim nekem is vannak, de ez a zarándoklat általánosságban szól. Ha szól.

    Szeretettel és köszönettel Felétek! Gabi

  6. Kedves Gabi!
    Elcsodálkoztam verseden, ez biztos, hogy nem Rólad szól. Egyébként kitűnő.
    Válaszodból világossá vált, hogy egy idézet és kép hatására készült.
    Szeretettel: Viola (f)(l)(f)

  7. Küzdelem az élet maga…mindig fel kell állni, hiszen azért ember az ember…megmondta ezt Madách is…Gratulálok versedhez, szép napokat kívánok:B:)

  8. Kedves Icu, Csilla, Terike, Ica!

    Nagyon köszönöm a kedves, vigasztaló szavaitokat.
    Mindenkinek megvannak a kis tövisei, kinek-kinek milyen mély és fájdalmas. A vers egy idézet és egy kép együttes hatására született, egyébként "virágos" jókedvemben. Persze a rózsán is van tüske. 🙂

    Szeretettel Felétek. Gabi

  9. Kedves Gabriella!
    Nehéz az élet…nem sikerül minden…de "talpra kell állnunk."
    "Feladni nem szabad!"
    Vas hittel, akarattal tenni kell a dolgunkat.
    Vannak "nemszeretem" feladatok is és nehezek is.
    Akarjunk és győzzünk!
    Baráti szeretettel olvastam és gondolkoztam:Kövesdi Teri

  10. Drága Gabikám!

    Köszönöm, hogy élsz, mert ilyen csodás versekkel – mint ez is – ajándékozol meg bennünket.
    Belerokkanunk ezer bajba, de talpra állunk…. az élet szép….:)

    Nagy szeretettel olvastalak. Öleléseim küldöm: BogIcu

Szólj hozzá!