Prózavers március hajnalán

Prózavers március hajnalán

Van e itt Haza, hol minden a pénz körül forog?!
Fáradtságos sebeket hordoz a visszafojtott vágy.
Szegénységben, bajban elfogyunk, mint felhőből a pára.
Kiút ha van is, ott a verem, melybe a bizalom beleesett.
Az áldozat az élettel mit is kezdhetne kérdem én,
mikor a földre zsíros felével esik le a kenyér.
Könnyektől ázva, lefátyolozva a tehetetlen düh.
Hatalmas Sors útvesztőjében már elvesztettünk
hajlékot, megtakarított pénzt, a poros kenyeret,
magzatot, mielőtt a gyönyörrel megfoganhatott.
Van, hogy szívósan alkudozunk a Teremtővel,
aki nekünk adta örökbe ezt a csodaszép Földet,
benne kicsiny Hazánk Kárpátok völgyében,
s az ég üzenetét meg sem hallva, birtokba vettük.
Van e itt haza, hol minden a pénz körül forog?!
Ott kezdődött Évával, mikor az alma volt a tét,
mikor Káin is elárulta Ábelt egy tál lencséért.
Hordozzuk nyögve ezt a stigmát ezer éveken át.
Évgyűrűk sokasága Kossuth fáján,
Öreg kocsányos tölgy még sokáig terebélyes,
de alatta gyérül a magyar, a nemzeti tudat.
Van ki egyre gazdagabb, egyre szegényebb a nép.
Ott marad lenn a Földön, zsíros felével a kenyér.

“Prózavers március hajnalán” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Kedves Barna!

    Mindig kiemelünk és kell is, az élet nyomorúságából egy-egy szeletet.
    Most nagyon elkeseredett voltam ennyi láttán és kibukott.
    Köszönöm a gratulációdat.(f)
    Szeretettel üdvözöllek: Ica

  2. Gratulálok Ica versedhez.Te megírtad azokat a gondolatokat egyben, amiket én próbáltam több versemben elmondani…Örömmel olvastalak.Üdvözöllek:B:)

  3. Remek mai életkép!
    Bizony " Ott marad lenn a Földön, zsíros felével a kenyér. "
    Vajh kérdem én, kiveheti fel szegényt?(f)

Szólj hozzá!