Időkapu

Időkapu


Tükörbe látott arcomon
a barázdák sűrűjébe
az átvonuló időt kutatom,
mi megtépázott
mint fa ágát a nyári
heves zivatar
nem zavar.
Szemem már kicsinyke
pontként figyel a világra,
már nem merengve
talán félve
az idő kaput lesve,
mikor lesz
leeresztve.

2014.február.9.

“Időkapu” bejegyzéshez 11 hozzászólás

Szólj hozzá!