Ha áruló vagy
Ha áruló vagy, tudnod kell, hogy szakmád ősi!
Felelősség hárul rád, hogy munkád jól végezd!
A megfelelő ember reményeivel végezz!
Ha áruló vagy tagadj többször, kevés az egy!
Három ajánlott, de ha a kakast levágod,
Reggeltől estig csak ezt csinálod, meglátod!
Ha áruló vagy – s nyelved éppen magyar – légy hű
a szóhoz mit takar: árulj, adj el, mint kufár!
Lökd félre, hagyd magára kit pénzért, s elvért muszáj!
Ha áruló vagy légy áruló teljes szívből!
Ne gyönge Brútusz, könnyek közt atyjába döfő!
Ne szánalmas Júdás, tettét bánva magát ölő!
Ha áruló vagy sose szégyelld mit megteszel!
Érezned kell, hogy az mind hasznos, üdvös, és jó,
Ha áruló vagy, legalább ne légy önáruló!
Nagyon szépen köszönöm nektek a gratulációt és az üdvözlést, és a kifejtett értékelést, gondolatokat, és meglátásokat. Ez mindig jól esik nekem, de gondolom bármelyik más szerzőnek is.:)
A verset nagyban ihlette az a (személyes) megtapasztalás is, hogy van egy ember, aki fejlődni akart, bátor akar lenni, szeretni akar, vagy tényleg csak több lenni valamivel, mint ami addig volt, és egyszer csak rájön, hogy ez erőt, áldozatot kíván, és megint rájön, hogy nem elég erős (avagy kényelmes), és inkább megtagadja azt, amit kezdetben maga akart… Tehát utólag mintha azt mondaná: erő? én nem is akartam erős lenni… én nem is akartam bátor lenni… én nem is akartam szeretni…
Csupán csak ennyi, és természetesen a világunk állapota mi hozzáadott a ihlethez.:)
Köszi még egyszer!:)
Mély gondolatok, szerteágazóak…remek utalásokkal az első árulástól, napjaink elárulói, és kiárulóiig…gratulálok versedhez, nem szaporítom a szót, mert lehetne napestig:) versed olvasva…
Üdvözöllek:B:)
Az árulókról és kiárulókról szól a fordított dícshimnusz.
Találó és aktualitásában is remek téma.
Gratulálok,
B.