Kérlek
Megfájdult a testem,
széttépázott a lelkem.
Úgy érzem, elhagy az életem.
Úgy érzem, elvérzik a szívem.
Este forgolódok, nem alszom,
gyönyörű mosolyodat csodálom,
bársonyos bőröd megvadít,
Fehér rózsa illatod: elbódít.
Már nincsenek éjjelek, nappalok,
csak egybefolyó, fájó hónapok.
Ó, csak átölelhetnélek!
Ó, csak szerethetnélek!
Látnom kell szemed csillogását!
Látnom kell csípőd ringását!
Éreznem kell méz édes csókod!
Mert úgy érzem, belebolondulok.
Magamhoz szeretnélek ölelni,
csak a falat le kéne rombolni!
Ne engedd, hogy tönkre tegyék életünk,
Ne engedd, hogy megöljék: szerelmünk..
Emelj fel magadhoz,
ne ölj meg engemet!
Emelj fel magadhoz,
hagyd az előítéleteket!
Nem számít, hogy ki vagy te!
Hogy én ki vagyok, számít, e?
Csak az számít, hogy szeretlek!
Ha akarod, az egekbe emellek.
Köszönöm szépen Rzsike!!!(f)
Köszönöm szépen,örülök,ha tetszik Kedves Barna!
(A versben ki kell tárulkoznom,de nem vagyok azért,ilyen azért arra vigyázok)
Köszönöm,hogy olvastál!:)
Kedves Eva! Nagyon tetszik a versed, a gondolatisaga, az oszinte nyiltsaga, lelki kitarulkozasod…vigyazz, igy az ember konnyen sebezhetove valik…gratulalok szeretettel, kivanom, hogy teljesuljenek vagyaid,almaid. Udvozollek:b:)(f)
Éva!
Egyetértve az előttem szólókkal,csak gratulálni tudok:)
Kedves Ica! Terike köszönöm!(f)
Kedves Évi a legfontosabb a szeretet, előítéletekkel nem kell törődni a (f) akkor is nyílik.
Élj boldogan: Ica
Kedves Éva!
Az előítéletekkel nem kell törődni.
Magunknak akarjunk megfelelni.
Szeretettel:K.Teri