Mikor belépsz
Mikor belépsz a szobámba,
mintha teljesen megtelne
csodálatos illatokkal,
s körülvenne csodás zene.
Mikor kilépsz a szobámból,
üressé válik egyszerre,
üressé és oly csendessé,
emléked se marad benne.
“Mikor belépsz” bejegyzéshez 7 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Igen, egyszerű és mégis nagyszerű érzés. Ezért írtam egyszerűen. 🙂 Köszönöm, kedves Melinda és Rita.
Drága Pilla!
Milyen szépen és egyszerűen fogalmaztál. Emlékszem én is hasonlóra. Pontosan ilyen a szerelem. Kár, hogy nem tart egy életen át.
Szeretettel olvastalak!(f) Melinda
Köszönöm. Néha sikerül egyszerűen fogalmaznom, mint ebben a rövid versben is. Örülök a hozzászólásodnak, kedves Barnaby.
Egyertelmu a vers uzenete, mondanivaloja…es a tartalom is nagyon rendben a formaval egyutt…gratulalok:b:)
Köszönöm mindkettőtök kedves szavait. 🙂
Drága Lelkem! Szépséges-fájdalmas-nagyon igaz! Ez a hiány maga! szívszeretettel gratulálok és ölellek: Zsuzsa:)
Kedves Magdolna!
Az emlékeket őrizzük meg.A múltunk….abból vagyunk.
Az unokáinknak is elmeséljük.
Szeretettel:K.Teri