Mosoly

Mosoly

Ablakomra szállt a (világ) mosoly
tancolt előttem dorombolt
szeme is kacagott a boldogságtól
hogy rám talált , hogy megkapott

együtt ettük a bablevest
csámcsogtunk parasztosan
alvás előtt kötelet ragadott és nyakamra tekerte
gyöngéden szorította s csak mosolygott ,
mosolygott

“Mosoly” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Huuu, ez nagyon bejon nekem! tobbet mond, mindig, ahanyszor elolvassa az ember, es elgondolkodtat…remek, orulok, hogy olvashattam.Nagy gratulaciom!

Szólj hozzá!