Nyár

Harmatos csillámok között,
forró lehelettel
a szellő lustán hempereg.
Száradnak a fénylő gyöngyök
míg a felhők égi nyája
kedvére hűsöl az óceánban.
Futótűzként éget a nap,
isteni léptekkel halad
napraforgó sárga-csipkés
főkötőjén,
könnyű kalandot keres,
kinek nincs kedve
e nyári melegben,
nem forog, szendereg.
Tányérjában a mag kotyog,
mint egy koldus kéreget
eltévedt harmatcseppeket.
Sárga szirma, ringva
lehull szomjasan.
Hallani az isteni lépteket
halkan elosonni.