Vihar

Vihar

Elrongyolódott felhő vándorol
zápor verte este, a sűrű ég felett.
A szél hatásvadász kedvében
felrázza a zöldet, fákon, bokrokon.
Oly duhaj a vihar, felizzott korbács,
hajtja, űzi a tépett leveleket.
Önmagát falja fel, mire csend lesz,
esőfüggönyök színfala mögött.

“Vihar” bejegyzéshez 15 hozzászólás

  1. Egy balatoni nyaralás emlékének a képét idézted fel bennem. Ott láttam ehhez hasonlót. A kép is szürreális !!
    Nagyon tetszik !
    Szeretettel ölellek, Zsófi.

  2. Kedves Ica!

    Igen, ilyen a vihar, érezni lehetett ahogyan tombol! Nagyon tetszik minden sora, de ez a

    "A szél hatásvadász kedvében
    felrázza a zöldet, fákon, bokrokon."

    Nagyon jó! De az egész vers jól sikerült!
    Örömmel olvastalak ismételten!
    Gratulálok! Kata 🙂

  3. EZ aztán a vihar! szinte éreztem, láttam…remekül megfestetted néhány pazar gondolattal, kedves Ica.Gratulációm! üdvözöllek:B:)

Szólj hozzá!