Gyávaság
Nem kitűnni környező világból,
Mi folyondárként növekszik köréd.
Gyökeret eresztve
öli a kultúrvirágot,
Fertőzés elleni
immunitást nem olt beléd.
Ünnepek, hétköznapok
váltják egymást,
Váltják egymást, de észre sem veszed.
Vasárnapok pihenő ízei
hétköznapok
prioritásával keveredtek.
Felfordult világ kereke
nem találja helyét,
Hiába nyomod lábaddal
a megfáradt féket,
Bovarizmus leple alatt
lépsz ki önmagadból,
S nem hagyod el soha,
sohasem az őrhelyed.
Kedves Zsermen,
a gyávaságnak ezzel a megjelenési formájával- amennyiben van ilyen megnyilvánulása- talán sokan küzdünk.
Köszönöm soraid: Margó