Út fényből a fénybe

Út fényből a fénybe

Nem ez a földi élet a minden,
porszemek vagyunk a mindenségben.
De él bennünk az Isteni lélek,
halhatatlan magja a mindenségnek.

Egy-egy külön világ minden ember,
fény világából földre küldetéssel.
Cél: útját bejárva, hűségesen
az Isteni fénybe ő visszatérjen.

Ám a hűség nem emberi erény,
sátáni sugallatra útról letér.
Csak feléje nyújtott Isteni kéz
megragadása, számára a mentség.

Szeretet fényhídján érint e kéz,
sugározva Isten valódi fényét.
Boldog ember az, akit megérint,
szeretete óvja, megvédi lényét.

Hogy ne szívja magába a mélység,
talmi csillogás, világi fényesség,
világosság helyett a sötétség.
Végül – legyen örök otthona – a fény!

(2010-08-13)

“Út fényből a fénybe” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Drága Rózsa!
    Így legyen, ahogy írod, hisz Te Magad vagy a fény.
    Szeretettel gratulálok: Viola (f)(l)(f)

  2. Drága Ica!
    Köszönöm olvasásodat és kedves véleményedet.
    Szeretettel: Rózsa(f)

Szólj hozzá!