Értetlen idő
Sosem látott mezőkön
virrasztok
törékeny fűszálak között.
Kapkodó szél borzolja szét
az értetlen időt.
Valahol dörömböl
a zengő szópihe,
sötétben valahol gyűlik
a csend, beszélni kezd,
ha nem fáj semmi, nem értheted.
Hétköznapokon szemfedőbe
öltözködik minden óra,
az elszállni készülő pillanat.
Vasárnap virágba borulhatna
minden megkínzott érzés,
gyorsan fogyó holddal
az üres éjszaka.
Kiragasztott döbbenet szívverése,
alig hervadt akácos méze
a Pannon ég alatt
talpig feketében a lelkiismeret
elveszett éden előtt leborulhatna.
Köszönöm, hogy olvastál kedves Eta! (Llne):)
Kedves Évike!
Köszönöm a soraidat!(f)
Szeretettel: Ica
Gyönyörű szóképek!
Ica kedves mint mindig,nagyon szép!(f)