Régi nyár

Régi nyár

Emlék\’imben virágzik a régi nyár,
feslő szirmait ezer színben bontja,
balzsamillatát bódítóan ontja,
sugarait pazarló kéz hinti rám.

Vissza – visszatérő e csodavilág,
tarsolyában a múlt kincseit hozza,
elmerengni jó benne álmodozva,
távlatokból dereng egy ifjú titán.

Borús hangulattal ébreszt a jelen,
égbolton vonulnak szürke fellegek,
az a régi nyár messzeségbe tűnt el.

Utamat egyre fáradtabban rovom,
barázdát szánt az idő homlokomon,
de szívemben él a hit örök tűzzel.

(2015-07-28)

“Régi nyár” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Viola!
    Köszönöm, hogy tetszett a versem.
    Szeretettel: Rózsa(f)

  2. Rózsa Drága!
    Nagyon tetszett őszinte és igaz megnyilvánulásod.
    Szeretettel: Viola :]

  3. Kedves Terike!
    Köszönöm egyetértő hozzászólásodat.
    Szeretettel: Rózsa

  4. Kedves Rózsa!
    Igen….az a régi szép nyár!
    "csodavilág".Jó emlékezni rá.
    Nem baj, ha őszülünk…nem baj,ha az idő "barázdát" szántott is a homlokunkra
    akkor is szép.
    Szeretettel:Kövesdi Teri

  5. Drága Ica!
    Köszönöm, hogy tetszett szonettem.
    Szeretettel: Rózsa(f)

  6. Kedves Rzsike!
    Köszönöm olvasásodat és hozzászólásodat.
    Szeretettel: Rózsa

  7. Szép szonettedet Rózsikám örömmel olvastam. Nagyon jó érzés visszaemlékezni a régi szép nyarakra.(f)
    Szeretettel ölellek: Ica

Szólj hozzá!