A meztelen péntek
egy gén egy érv egy fényelem
belőled mindig van nálam
hogy ne fázzak itt a versben
bőröd illata a sálam
meztelen áll most a péntek
mellbimbóján forr a csoda
gyönyörű élmények érnek
fürdet a perc a csókodba\’
el-elpirul a délután
közted köztem valami fúj
vallomások fejebúbján
szalagot lóbál a hangsúly
dudorásznak bent a sejtek
sláger szól a mellkasomból
szívem kavarja a szemed
majd az éden belénk kóstol
tőled hullámzik a vérem
szenvedély fut az ing alatt
több száz fokos ölelésben
meg-meggyullad a pillanat
Érdemtelenül kevesen olvasták. Ragyogó!
titus56