Összes megtekintés: 695
Tündérszív
A hajnal hűs- remegve jött elő,
a bokrokon túlról, kelet felől,
s a tündér szárnyán vígan táncoló,
fénycseppekről felhőknek suttogó
napsugár, a szűz harmatot itta.
A csodás lény varázslatos, tiszta
nevetésének, arany selymébe
kapaszkodó zord világ reménye
volt e tündér. Egy haldokló virág,
a nyártól megégett kis orgonám,
az ég felé emelte ágait.
A tündér most nem figyelt másra itt,
csak rá és ölelte a vén bokrot,
könnyével száz fogadalmat oldott,
boldogan és örökbe hagyva itt,
tündérszívének kis darabjait.
2015. augusztus 19.
Nagyon köszönöm! 🙂
Szép! Tetszett. Gratulálok! Üdv: Robi
Köszönöm szépen Rzsike. 🙂
Gratulálok.Rzsike
[b]Kedves Rózsa![/b]
Nagyon köszönöm. 🙂
[b]Kedves András![/b]
Örülök ha tetszett! 🙂
[b]Kedves Icu![/b]
Hálás vagyok a figyelmedért, köszönöm. 🙂
[b]Kedves Ica![/b]
Nagyon köszönöm! Külön öröm, ha ráéreztél az üzenetre. 🙂
Szeretettel Felétek! Gabi
Többször olvasható költemény kedves Gabi!
Olvastam és rácsodálkoztam többször is! Gyönyörű. (f)
Szeretettel gratulálok: Ica
Drága Gabikám!
Még mindig oly csodásan foglalod versbe gondolataidat, melyeket olyan jó olvasni.
Csodaszép lett ez is, nagy szeretettel és érdeklődéssel vagyok mindig Nálad.
Még sosem csalódtam….
Gyönyörű versedhez szívből gratulálok. Ölellek: Icu(l)
Szép versedhez szeretettel gratulálok!
Üdv András
Nagyon szép a versed(f), kedves Gabi, gratulálok!
Szeretettel: Rózsa