Hangyányi

Hangyányi

Istenem! Ha belegondolok…jelent-e
valójában valamit az, hogy létezünk,
mi, emberek, itt…ezen a Földnek
nevezett göröngyön? Hiszen ráleltek
másik Földre és régebben is találtak
hasonló Földet, s lehet, a közeljövő
megint kecsegtet frissítéssel, mert a
temérdek kutatásba fektetett pénz,
energia, miegymás se mehet kárba.
Állítólag – valamilyen szinten – élet
fakadt ott a felszínen, de kevésbé
élhető, nincs annyi levegő, mint itt.
Tudósaink jelenlegi ismerete szerint.
Szóval: szerintük. Akik ekkor, most,
ebben a dimenzióban mozognak és
biztosan rengeteg földi ember által
megírt okosságot tanulmányoztak,
határtalan, falánk, hős buzgósággal.

Bevillant pillanatra Mézgáék Köbükije.
(Ismeretlen? Nézz utána, hogy jön ide.)
És megkísértett a „sötét” középkor.
(Hm. Miénket miképp nevezik ötszáz
év múlva, ha lesz ember, aki szóljon?)
És az ókor, amikor szintén azt hitték,
remélték, magas szintre fejlesztették
magukat. Hajt a kíváncsiság. Merre
lehetünk most a mércén, egy létrán,
ahonnan egyszer csak eltűnik létránk?
Amikor kifestik szemünkből a képet,
elvész agyunkból a lényeg, testünkből
a lélek, ahol nem kapunk „tovább”-ot
… fájront.

Visszatérve: jó távol van mindegyik.

Most tényleg mélyen belegondolok.
Olyan messzeségből, ha valóban erre
nézne (szerintünk) értelmes lény, akkor
Ő is ilyesmiken tűnődne, mint ezen
néhány percben én? Vizslatja ott túl az
eget? Járja a tücsök-vagy bármizenés,
bármi-Holdas, bármi-évszakos éjszakát?
És beugrik-e neki amott, hogy mi itt
azon merengünk: hátha vannak „odaát”?

Tényleg hangyányi ez az egész.
A fénysebesség váltója túl merész.

Még egy kérdés. Vajon hány Földre
bukkanunk még addig, míg rájövünk:
ezen az egyen, amin élünk, ó, Atyám,
ezen hogyan… ezen hogyan éljünk?

(2015. augusztus, prózavers vagy ilyesmi)

“Hangyányi” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. [u][b]Vali-mamim![/b][/u]
    Köszönöm Neked most is, hogy velem gondolkodtál, sőt…tovább-gondolkodtál. Nagyon jólesik. Szeretettel fogadlak mindig, mert megértő, érzékeny és toleráns alkotó-olvasó lakozik szívedben, lelkedben. 🙂 Ölellek. Éva

  2. Drága Lambrozett !

    Mindegy hogy mi….
    A lényeg….hogy az agy működjön.
    A gondolat szüli az ötletet.
    Az ötlet pedig, a valóságban mutatja meg az arcát.
    A fejlődés hajtóereje ilyen egyszerű.
    Igazolást ad erről a történelem.

    Versed elmélkedés.
    Rímek,irodalmi "vegytan" sem kell hozzá.
    Elég,ha gondolatokat ébreszt.
    Nekem igen….

    Jönnek még Hozzád mások is.:)

    Ölellek:Vali m.

  3. Köszönöm szépen értő olvasásodat, [b][u]kedves Laca[/u][/b]. 🙂
    Én örülök a legjobban, ha érdemes volt megírnom és közzétennem.
    Az az igazság – talán még nem "ismersz"- …én örök magam-elégedetlenkedő vagyok.
    Gyere máskor is, ha időd és kedved engedi. Üdv. Éva

  4. Kedves Lambrozett!

    Kár szerénykedni. Ilyen magas szinten szórakoztató formába ölteni tudományon, léten és jövőn való elmélkedésedet… A földön létünk (itt létünk) megválaszolatlanságáról ritkán kapunk ilyen derűsen velős fejtegetést. Nekem nagyon tetszett.

    üdvözlettel, Laca

  5. [b][u]Kedves Andrea![/u][/b]
    Nagyon-nagyon köszönöm. 🙂

    [b][u]Icum![/u][/b]
    Szerintem nincsenek válaszok (egyelőre), esetleg csak az utolsóra lehetnének, ha…az ember nem volna oly gyarló. Nem az egyes ember, mert az mindig jó, hanem a…sok-sok ember, együttvéve. Olyankor mindig megtörik valami. 🙁 Köszönöm, hogy itt voltál.

    [b][u]Lexim![/u][/b]
    Hálás vagyok, hogy meglátogattál. Köszönöm szépen. 🙂

    [b][u]Drága Marcsi![/u][/b]
    Ó, nincs ebben annyira "tudományos", csak…egy egyszerű ember egyszerű filozofálgatása. 🙂 Örülök, hogy észrevetted és értékelted a humort (is). Szeretettel köszönöm.

    [b][u]Kedves Viola![/u][/b]
    Mindig jó látni Téged. 🙂 Á, nem hinném, hogy olyan "tudóska" volnék, viszont örömmel tölt el, ha szívesen olvastál, netán gondolatokat ébresztettem. Szeretettel fogadtalak most is.

    Szép napokat Mindenkinek! Éva

  6. HŰHA! Kedves Lambrozett!
    Te ez "hangyányi"-nak nevezed, amikor egy tudós filozófus van benne, belenézve, látva a földön-túliba is?
    Elgondolkoztató, gratulálok.
    Szeretettel: Viola (f)

  7. Kedves lambrozett! Prózaversed sok sok érdekes filozófikus kérdést tár elénk.jól összeszedted van benne komoly,tudományosan megmagyarázott részek,de szerencsére kis humort is sikerült belecsempészned!S a végén a visszatérő kérdések hogyan miként éljünk itt?????
    Tetszik(f)
    Üdv:M:)rcsi

Szólj hozzá!