MONDVA CSINÁLT SZERETET

Csalódás az egész élet,
mikor hamisan ölelnek,
Kábító- hazug szavakat füledbe lehelnek.
Agyad üvölti,
-Na jól van ennyi elég!
Mint egy luftballon..oly üres leszel,
s felrobbansz
egy fáradt esős őszi reggel.
Faltad a szépet,
ittad a jót,
s nem vetted észre minden hamis volt.
Volt egy család..mi egy szívhez tartozott,
mindenki más volt, de egyként dobogott.
Ba-bam..ba-bam…ba-bam.
S tiédből hasadt ki
az összetartó dallam.
Ma már e szív más dallamot dobog,
s közben szemedből
„a nincs könny” is csorog.
S jött „EGY BÁTOR GONDOLAT”
kinek sikerült jól megosztani a te családodat,
ő már nem úgy néz fáradt szemedbe,
mint mikor berobbant csalón a lelkedbe.
Ő bepakolt káoszt ,
pokolt a szívedbe.

Tisztán csak az , csak az tud szeretni,
ki a szeretteiddel együtt szívből tud nevetni.

Rozálka