OLY SOKÁIG

OLY SOKÁIG

Oly sokáig
Mentálisan hulla voltam
Csillagokról nem daloltam
Még a vén holdhoz sem szóltam
Mentálisan hulla voltam.

Messze tűnt a nap az égről
Vérző szívem közepéből
Érző lelkem rejtekéből
Messze tűnt a nap az égről.

Múltam lassan eltemettem
Egy megvetett árva lettem
Többé soha nem nevettem
Múltam lassan eltemettem.

Egy nap hajnalcsillag ébredt
Bennem szép reménység éledt
Új értelmet nyert az élet
Egy nap hajnalcsillag ébredt.

Most már tudom, merre tartok
Rájöttem, hogy még akartok
Úgy érzem, jobb ember vagyok
Most már tudom, merre tartok.

Eger,2015.aug.11. Fleiszig Rózsa (Vadvirág

“OLY SOKÁIG” bejegyzéshez 16 hozzászólás

  1. "Úgy érzem, jobb ember vagyok
    Most már tudom, merre tartok."
    Szeretettel gratulálok, jó egészséget kívánok!Rózsa(f)

  2. Nagyon köszönöm Viola! Szívemben örömet keltettek szavaid…szeretettel ölel Rózsa

  3. Kedves Rózsa!
    Csak hogy túl vagy rajta!
    Kívánom, hogy megerősödve örömöt találj az írásban és az életben is.
    Szeretettel: Viola (f)(l)(f)

  4. Drága a_andrea! Igazad van, én ezt már – hosszú életem során – többször is megtapasztaltam. Most, azt hittem, ebből a pokolból nincs kiút, de a szeretet, erős elhatározás, és akarat, no meg a kitartás meghozta gyümölcsét…jól vagyok!
    Köszönöm, hogy együtt örülsz velem, nagyon boldogító érzés, és csak megerősíti hitem, bizalmam az emberekben, a jóságban. Szeretettel ölel – egy egyre szelídebb – Vadvirág 🙂

  5. ami nem öl meg, az megerősít!
    (f) Örülök neked Vadvirág!

  6. Kedves Firm76, Line és Fekete cica! Szívből köszönöm kedves, biztató – tulajdonképpen dicsérő – hozzászólásaitokat. Öröm nekem, ha tetszik, amit írok (bár nem azért írom, hogy örüljek, hanem mert nem tudom magamba tartani,s így kitörnek, mint a vulkán…ezáltal könnyítve lelkem nehéz terhén.
    Csodálatos szép estét, és éjszakát kívánok Rózsa :]

  7. Kedves Rózsa!

    Verseiden átjön, hogy életed egy nehéz időszakán vagy túl. DE túl vagy rajta, az a hajnalcsillag ébredt, tele reménnyel! Jó, hogy tudod, merre van tovább az utad!
    Nagyon jó vers, bizakodó, írj mindig ilyen szép sorokat!
    Örömmel olvastalak!
    Üdv: Kata 🙂

  8. Keretbe fogott bokorrímek!
    Varázslatos.
    A tartalom nagyon tetszik. Átívelés a melankóliából a reménységbe, a bevezető nehéz sorok után felszabadul az olvasó.

  9. Kedves Rozsa!

    Meghatoan szep versedhez gratulalok. Ahhoz pedig kulonosen, hogy magadra talaltal.

    Udvozlettel, Laca

  10. Kedves Rózsa!
    Őszinte versed nagyon ismerős,gondolom sokunk számára. Érthetően szókimondva összeszedted érzéseidet gondolataidat.A visszatérő ismétlések is nagyon tetszettek nekem.Jó ha már tudod merre tartasz:)
    Üdvözlettel(f)
    M:)rcsi

Szólj hozzá!