Anya
Úgy fogtad tegnap a kezemet,
Pont úgy, mint mikor gyermek voltam,
Mert figyelted minden léptemet,
Tudtam jól, hogy hozzád tartoztam.
Éreztem, biztonságban vagyok,
Hisz erősnek tudtalak mindig,
Vigyáztál rám, óvtak angyalok,
Szereteted kísért mindvégig.
S most én fogom óvón kezedet,
Vigyázok rád,az út már nehéz,
Figyelem és lesem léptedet,
Ne félj, mert el nem enged e kéz.
Karolj belém, leszek támaszod,
Elkísérlek, utad így könnyebb.
Elég, ha egy mosoly válaszod,
Édesanyám, nem kell a könnycsepp.
2015. szeptember 12.
T.M.
Kedves Terike, drága édesanyám 83. évében van és minden nap egy ajándék, amíg velem van. Köszönöm szépen, hogy olvastál.(f)
Kedves Mária!
Gyönyörű gondolatokat íratott veled a jó "anyaszerető" szíved.
Igen..ilyenek az "édesanyák"!
Köszönöm:K.Teri
Kedves Rzsike, igen ez így van, és ahogy a napok múlnak, és látom, ahogy édesanyám egyre gyengül, egyre jobban erősödik bennem a vágy, hogy dédelgessem úgy, ahogy ő tette velem. Köszönöm, hogy olvastál. (f)
Nagyon örülök, hogy ellátogattál a versemhez, köszönöm szépen, kedves Ica!(f)
Forul a koczka és ,egyszer mindenkivel.kedvesen leírtad a történetet.
Grat.(f)
:)(f):)
Szeretettel olvastam megható versedet: Ica
Köszönöm szépen, drága Andrea(f)!
nagyon megható!