Királykék hajnalon

Királykék hajnalon

Dong a darázs, mélyhegedű
a pipacsok elejtett szirmain.
Tikkasztó melegben kereslek
dermedten, jégkockába zárva
jöttem, hogy magamra öltsem
gyöngyökkel telt könnyem érted,
mondani is félek, ez a könnycsepp
forró vallomása varázsigéknek.
Lábaimnál fekszik a jég szétterítve,
királykék hajnalon érted lélegzem.

“Királykék hajnalon” bejegyzéshez 28 hozzászólás

  1. Mindig örülök kedves Fleming a kritikának, főleg, ha építő. Hajlamos vagyok többször is átírni, ezen is van egy kis igazítani való.:)
    Köszönöm,hogy itt voltál. Üdvözlettel: Ica

  2. Kedves [b]Éva![/b]
    Köszönöm, hogy itt jártál a versemnél. Minden versemben igyekszem tömören kifejezni az érzéseimet, hol jól, hol kevésbé.:) Üdvözöllek szeretettel: Ica

    Kedves [b]Kata[/b]
    Egyre jobban megszeretem a kék színt, sokszor észre sem veszem, hogy belecsempészem a versembe. Köszönöm a gratulációdat. Szeretettel üdvözöllek! (f)

    Kedves [b]Évi (Deva)[/b] Köszönöm szépen a kedves sorodat. (f)Szeretettel: Ica

    Kedves [b]Zina[/b] Megtisztelő soraidat (l)-ből köszönöm. Öleléssel: Ica

    Kedves [b]Zsermen[/b] Köszönettel olvastam a versem alatt a soraidat. Megtisztelő! 🙂 Szeretettel üdvözöllek: Ica

Szólj hozzá!