Lélekébresztő

Lélekébresztő

Idegen pályaudvarok hűs kövén
tervez az Ember szívszeretettel
édeni otthont az ismeretlenben.
Újra teremti a képzelet, hol évekig
háború, vér folyt, mostoha sors,
ezreket fekete vakságra kárhozott.
A könnyelmű sors most itt zokog,
végtelennel bolyongó emberek-
Nem jönnek le hozzánk az istenek.
Egymás lábát tapossuk szüntelen.
Lesz hely hol csontjaik porladnak,
virágzó, lázadó vén Európa?

“Lélekébresztő” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Kedves Kata!
    Olyan szomorú események ezek és kilátástalan.
    Köszönöm a kedves gratulációdat.
    Szeretettel (l) Ica

  2. Kedves Ica!

    Valahogy úgy érzem , hogy most nincs igazság e földön. Vannak a " végtelennel bolyongó emberek", akiknek a sorsát a politika "szabályozza", amibe nekünk kis embereknek beleszólásunk nincs.
    "Nem jönnek le hozzánk az istenek.
    Egymás lábát tapossuk szüntelen."
    Ez így van. Remélem a helyzet valamikor rendeződik, és béke költözik mindenki szívébe!

    Remek versedhez gratulálok!
    Szeretettel: Kata 🙂

  3. Kedves Marcsika!
    Ez sajnos így van. Mindenki fél a támadástól, akár így vagy akár úgy gondolkodik.
    Beláthatatlan a következménye ennek a helyzetnek, azért tettem fel a kérdőjelet.
    Ölellek szeretettel: Ica

  4. Ica szépen megírt vers.A mondanivaló aktuális,a viszont én sem elemezném.Két ellentétes tábor van,sajna nehezen mutatja meg valaki vagy valakik az arany középutat.

  5. "A könnyelmű sors most itt zokog,
    végtelennel bolyongó emberek-" vajon otthont, hazát hol lelnek?
    Drága Icám, szeretettel gratulálok! Rózsa

  6. Kedves Monty!
    Sokan vagyunk és sokfélék, különböző véleménnyel.
    Nem is szeretném ha a vélemények a versemnél ütköznének! Úgy sem tehetünk sokat, ezért adtam fel virtuálisan Európának a kérdést.
    Üdvözöllek szeretettel: Ica

  7. Kedves Erzsike!
    Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál. Azt gondolom, hogy ebben a témában most mindenki Európára figyel és várja a legjobb döntést!
    Szeretettel ölellek: Ica

  8. [center][i]Kedves Ica!
    Tetszik versed, szomorú dal ez, de a viták elkerülése végett, nem írok a mondanivalójához semmit…
    Köszönöm, hogy olvashattam!

    Tisztelettel: VGy Mont'y[/i][/center]

  9. Szia Ica! Jó végre emberséges hangot hallani a sok ellenségeskedés után. Persze, hogy aggódunk, rémülten nézzük a sok szerencsétlent.
    De ez van. Muszáj velük emberségesnek lenni, akkor is, ha nem látjuk a következményeket.
    Tetszik amit írtál.
    üdv,
    mara

  10. Kedves Ilonka!
    Akár régi filmeken…, s gondoljuk többé nem történhet meg, s most itt állunk a szörnyűség nyitott kapujában.
    Gratulálok szép versedhez.Szeretettel: Erzsi

Szólj hozzá!