Pesti kép
Az utcákon láthatatlan emberek
kartonpapír váraikban fekszenek
naptalanul.
Üresen kongó poharukat rázzák,
hátha urak pár érmével megalázzák
szegénységük.
Sértődött és gőgös a középosztály,
morcosan nyomorultak közé szórják
maradékuk.
Hazug és ostoba az emberiség,
saját fajtáját tagadja meg semmiért
tudatlanul.
[center][i]Mint aki megélte, írod soraid, a pesti vak valóságot,
nagyon megfoghatóan, plasztikusan ábrázolod ez új középkor
sötétségét, a közönyt.
A világon mindenütt így van, sajnos hozzátartozik minden utca képéhez,
s mi, hogy könnyebb legyen a lelkünk, szórjuk a zsebünkben csörrenő aprót
eléjük, pedig lehet, hogy az volt nékünk is az utolsó…
Üdv: VGy Mont'y[/i][/center]
Remek kép, sajnos nem csak pesti.
Nagyon jól adta versed vissza pár sorban ezt a "pesti képet" s valót.Talán annyi megjegyzés,hogy sajna a középosztály veszett el leginkább.Vannak a nagyon nagyon gazdagok ,vannak lent alapállásban az a nagy csoport ami régen a közép volt,és van a mély szegénység:(
üdv:M:)rcsi
Tökéletes! Nagyon tetszett!