Szüret
Beérett már a szőlő
édesedik mustja,
leányokat, legényeket
szüretelni hívja.
Messzire hallatszik
a vidám, zengő nóta,
a dallama hívogató,
neked is jut kvóta.
Fürge ujjak kapkodják,
óvva minden szemet,
telnek a puttonyok,
a nap is rájuk nevet.
A szüretelő kádban
szőlő hegyek állnak,
hamar megtapossák
fürgén járó lábak.
Szőlő présbe kerül
egy kis sutulásra.
Csurran piros vére,
a hordó már várja.
Pihen a nemes nektár,
mert még sok a dolga,
finom bor lesz belőle,
ha már ki lesz forrva.
Készült a kezük alatt,
egy fürtös koszorú,
szüreti mulatság lesz,
hol senki nem lesz szomorú.
Körbeviszik a faluban,
büszkén mutogatva,
kíséri a szekerüket
a falu apraja-nagyja.
Választanak bírót,
hozzá feleséget,
mellé lovascsendőrt,
igazi őrséget.
Fújja a rezes banda,
táncol öreg, s fiatal,
mindenkinek van itt helye,
csak ne jöjjön zivatar.
Tényleg nagyon jól belevittél a szüreti forgatagba:)
tetszik!
M:)rcsi
Nagyon szeretem a hagyományőrző ünnepeket. A vers megelevenítette a szüreti mulatság hangulatát és elvarázsolt. 🙂