Szüret

Szüret

Beérett már a szőlő
édesedik mustja,
leányokat, legényeket
szüretelni hívja.

Messzire hallatszik
a vidám, zengő nóta,
a dallama hívogató,
neked is jut kvóta.

Fürge ujjak kapkodják,
óvva minden szemet,
telnek a puttonyok,
a nap is rájuk nevet.

A szüretelő kádban
szőlő hegyek állnak,
hamar megtapossák
fürgén járó lábak.

Szőlő présbe kerül
egy kis sutulásra.
Csurran piros vére,
a hordó már várja.

Pihen a nemes nektár,
mert még sok a dolga,
finom bor lesz belőle,
ha már ki lesz forrva.

Készült a kezük alatt,
egy fürtös koszorú,
szüreti mulatság lesz,
hol senki nem lesz szomorú.

Körbeviszik a faluban,
büszkén mutogatva,
kíséri a szekerüket
a falu apraja-nagyja.

Választanak bírót,
hozzá feleséget,
mellé lovascsendőrt,
igazi őrséget.

Fújja a rezes banda,
táncol öreg, s fiatal,
mindenkinek van itt helye,
csak ne jöjjön zivatar.