Barátság

Barátság

Tükröt tartok magam elé
s benne téged látlak ;én;-ként
magamba nézek, befelé,
és te jelensz meg egy képként
kérdezel s várod válaszom
hisz fontos amit gondolok
kérdezlek s várom válaszod
hallgatlak, s lekuporodok
csak mesélj… még mesélj.

kincset őrzök a szívemben
a barátságod gyöngyszemét
ragyog szivárványszínekben
őrzi bizalom szellemét
tudom, ez egy kincs, és óvod
hisz törékeny üvegvirág
azt mondják, hogy nem nagy dolog
de milliónyi apróság,
és remény… sok remény.

éjjel, ha hívlak, bánat ért,
jössz, vigasztalsz, mellettem vagy
éjjel, ha hívsz jó tanácsért
nem számít az sem, ha kint fagy
fogjuk egymás kezét bajban,
örömben együtt vigadunk
Benne vagy minden kacajban
közös örömünk, s bánatunk…
őrizzük…ez erény.

2015. október 2.
T.M.

“Barátság” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Terike, így van, szükség van a barátokra, és szerintem egyre inkább. Köszönöm, hogy olvastál. (f)

  2. Köszönöm szépen, Andrea. Valóban szükség van barátokra, de legalább egyre, egy igazra. (f)

  3. Kedves Andrea!
    Gyönyörű gondolatokat írtál a "barátságról"!
    Nagy érték az igazi jó barát.Becsülni.viszonozni kell önzetlenül mert
    nagy kincs.
    Szeretettel:K.Teri

  4. az igazi barátság az ilyen…gratulálok a versedhez biztos is…udvom neked:b

  5. olyan fontos barátság. összetartozás, bizalom, szeretet.
    nagyon tetszett. 🙂

Szólj hozzá!