Boldog napsugár

Boldog napsugár

Boldog a napsugár mely reggel simogat
Boldog a lelkem is, újra szárnyakat kap
Veszítve időérzékemet lebegek
Mert a megélt percben mindig csak szeretek.

Szeretem, hogy földi ember vagyok
Szeretem, az Isten gyermek ragyog
Szeretek élni, szeretem ha szeretnek,
Semmije sincs, akik lelkileg szegények.

Vannak, kik a boldogságot anyagiban mérik
Kik élvezetekben keresik szükségleteik
És akit a tudásának szomja egyre hajtja,
Megleli majd helyét, lesz megérdemelt jutalma.

Van, aki magasra helyezi a mércét
Dimenziókba lép, megleli a békét
Keresd, építsd, óvjad, hiszen ott van benned
Ha rátaláltál majd kérlek, el ne engedd!

Boldogság bennem nyugtató balzsam
Sokféleképpen örömmel adjam
Nincs köze a hatalomhoz, ranghoz,
Génjeinkben rejtve ajándékoz.

Ha törekszel belső harmóniádra
Elrepít majd boldogság országába
Legyél hát derűs, valósítsd meg álmod
Élet dalát így jutalomként kapod.

“Boldog napsugár” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Drága Zsófia! Köszönöm elismerő szavaid, örömmel láttalak. (f)

  2. Kedves Éva !
    Most elmaradtam egy kicsit ,azért igyekezem behozni azt, sokatmondó versedhez szeretettel gratulálok, Zsófia

  3. "Szeretek élni, szeretem ha szeretnek,"

    csak úgy szárnyaltam az első két versszak pozitív lendületétől. És megpróbálom megfogadni az utolsó versszak tanácsát. 🙂

  4. Kedves Zina! kedves hozzászólásoddal örömet szereztél. Éva(l)

  5. Igen, ez az élet dala! És remélem, sokan meghallják! Szerettem a mondandót! 🙂

Szólj hozzá!