SZOMORÚ SZERELEM

SZOMORÚ SZERELEM

Tizennégy évig nem tudtam, hogy mi az
Majd ötven évig szenvedtem, kínlódtam
Sokszor áldozat, becsapott fél voltam
Erre egynéhány boldog hónap nem vigasz.

Ilyen-olyan emlék felgyűlt rengeteg
Tán szerelemből? Jó feleség lettem
Mély szeretetből két kisleányt szültem,
de a múlttól ma is sokszor szenvedek.

Holt remények, illatűző tegnapok
Sok zordon ősz, fürtjeimbe dért lopott
Éltető fény átölelt, de tovaszállt.

Itt vagyok, és béke él a lelkemben
Így is hiszek igazi szerelemben
Pedig sorsom nem hoz tavaszt soha már.

Eger,2015.október 05.

“SZOMORÚ SZERELEM” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves VADVIRÁG!! hát,Te nagyon termékeny vagy én nem vagyok ennyire,most magam sem tudom mi az oka,de nem nagyon megy a versírás,már egy hónapja egyet sem írtam,valahgy nem akar most úgy összeállni a kép ,hogy sercegjen a toll a kezembe!!ezt a lamaradást,hogy minden verset elolvassak behozni nem tudom de igyekszem szemezgetni,mindenkinél!ez a versed az hiszem sokunk által megtapasztalt érzésről tanúskodik,sajnos! szeretette..l Ágnes

  2. Szomorú ez a vers, és a belőle áradó lemondás. Béke és hit, ami él szívedben, legyen vigasztalás!
    Szeretettel: Ildikó(f)

  3. Nagyon megérintett… de hiszek a tavaszban… láttam már olyat, akit megérintett, bár sok évet tudott már akkor maga mögött.

Szólj hozzá!