Várok

Várok

Nyomorult koldusként
nincs már mit odaadni,
csak önmagam tudom
kifosztani.
Csak állok és várok,
hogy lehajolsz,
felemelsz magadhoz.
El sem hiszem,
valaha voltak csodák,
röpke percek, órák,
gyönyörű hajnal.
Az ősz örök honába
mára már elvándorolt
a boldogság.
Hajamba hull
a legtöbb kék virág
és a dér.
Vége, nincs másik életem.

“Várok” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Kedves Zina!
    Nem vagyok én ennyire szomorú, elveszett, ahogy a verseim mutatják! 🙂
    Igyekszem megtalálni az apró örömöket, amit még tartogat az élet.
    Szeretettel: Ica

  2. Rózsikám drága!
    Meg kell találnunk, ahogy írod is, minden percnek az örömét.
    Köszönöm, hogy itt voltál.(l)
    Szeretettel: Ica

  3. Icu! Ez a boldogság még sokáig tartson. Egy másik élet még várhat. Kiteljesedtél soraidban. Gyönyörűen írtad meg. Szeretettel. Éva(f)

  4. Drága Ica!

    "röpke percek, órák," hozhatnak csodát.

    Szeretettel: Rózsa:)

  5. Koszonom kedves zsermen, hogy ismet jol ertelmezted a versem. 🙂
    Pillanatnyi gondolatok!
    Szeretettel. Ica

  6. Kedves. Erzsike!
    Bizom benne, hogy talalkozunk!
    Nem adom fel meg az almaimat es a hitemet sem.
    Szeretettel olellek. Ica

  7. Kedves marcsika!
    Nem ugy gondoltam, hogy mar vege az eletemnek. Ugy gondoltam, hogy ezzel kellene meg kezdeni valamit, valami hasznosat, tartalmasabbat ami boldogga tesz.
    Szeretettel. Ica:)

  8. Kedves Ilonka!
    DE VAN! Van és lesz valami más…
    Még nem tudjuk, mi vár még ránk. Csodák is vannak, és hitek. És remélem, még lesz Holnap magazin találkozó!
    Szeretettel gondolok Rád, és szép napokat kívánok: Erzsi

  9. Szomorú versed, nagyon tetszik nekem kedves Ica:)
    Az utolsó sort igaz figyelmen kívül hagytam,mert erről még nem kell írnod,hisz nincs vége!
    Ezt az életed éljed még sokáig ,sok szép verset írva(f)
    üdvözlettel:M:)rcsi

Szólj hozzá!