Októberi csillagfény
Egy apró felleg mellett
révedve a végtelenbe,
milliárdnyi fényév
bújik a szemembe,
szemem bogarába,
lelkem sötétjébe,
itt bennem múlik el,
egy holt csillag reménye.
“Októberi csillagfény” bejegyzéshez 3 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Sziasztok!
Köszönöm, hogy itt voltatok! 🙂
Üdv.
Janus
Szépen szomorkás ez a csillagfény, de ragyogó!
Szép, és szomorú, mint általában…. 🙁
🙂