Szférák zenéjére

Szférák zenéjére

Őszi díszruháját levetette már a táj,
dér szőttes fövenyén jeges szél suhan át.
Pehelykönnyet hullat bánatában az ég,
haloványan tör át felhők között a fény.

Alvó természetre a csend békét lehel,
távoli hegy ormát fedi fehér lepel.
Képzeletem rajta pihen, ég, föld közel,
Isten tenyerében a végtelen ölel.

Itt az idő mintha megállna, fesztelen,
szférák zenéjére hangolódik lelkem.
Szeretet nyelvén szól mennyei dallama,
emberi szívemet magával ragadja.

Schvalm Rózsa

(2013-12-06)

“Szférák zenéjére” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Éva!
    Köszönöm olvasásodat és kedves véleményedet.
    Szeretettel: Rózsa(f)

  2. Kedves Zina!
    Köszönöm szépen kedves véleményedet és gratulációdat.
    Szeretettel: Rózsa:)

  3. Kedves Erzsike!
    Köszönöm szépen kedves véleményedet és gratulációdat.
    Szeretettel: Rózsa

  4. Nagyon szép képek, pillanatok.
    Szeretettel gratulálok gyönyörű versedhez: Erzsi

Szólj hozzá!