Halottak napján

Összes megtekintés: 377 

Halottak napján

Véges életünknek botladozó léptén
Szertefoszlott évek elmúlás mezején.
Könnyáztatta arcunk szívünk élő dala
Kedves emléketek jelen elő hozza.
Állunk döbbenettel. Olykor értetlenül
Kettétört éltetek. Fáj! Óh! Végtelenül!
Csend üli a helyet, porhüvelyek házát
Néma, borús estén, csillagok fénytárát.
Temetők és urnák! Kegyelet és szentély!
Szeretteink útján ragyog csillagos ég!
Ti, kik itt hagytatok! Mert mennetek kellett
Földi életpályán mindent letetettek.
Nekünk maradt bánat. Fájdalom és magány!
Múló idő sem hoz végleges gyógyulást.
Nem tudhatjuk Uram, mit miért is engedsz?
Porszem gyermekeddel te csak mind jót tehetsz!
Szeretteink,- akik házadba távoztak
Lélekóceánba békére találnak.
Ott nincs földi gonosz, nyomor és uralom
Engedd, hogy míg élünk legyen nyugodalom!
Védd lábad zsámolyát! Őrizd hát a szívünk!
Halottak napján mi, méltón emlékezzünk!
Drága szeretteink! Már nem ölelhetünk
Virág szirmaira könnycseppeket ejtünk.
Mécses áldott fénye átjár eget-földet
Magasztos lángjával érzelmet melenget.
Kérjük égnek Urát, – alázatos szívvel
Találkozzunk együtt lélekben,- békével.
Újjászült Földünkön, ha eljön az idő
Legyen végképp múlté a halál s temető.

Minden jog fenntartva-2015-10-31.

“Halottak napján” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Olyan boldog vagyok drága Viola, hogy elolvastad versemet és hogy meg is érintett. (f)
    Igen, valóban egy fohász, egy ima.(ang)

    Szeretettel ölellek: Ági(l)

Szólj hozzá!